Levelek a frontról


Nemzetközi színházi előadás az isonzói frontvonal történelmi emlékhelyein

 

2001. június 28-án 11 órakor a szlovéniai Nova Goricában ismertették a sajtó jelenlévő képviselőinek a "Levelek a frontról" című előadás létrejöttének körülményeit Marjan Bevk rendező és Damir Domitrovič Kos producer. A produkció első állomása a Kluže-erőd július 24-én este. A tervezett utolsó helyszín az olaszországi Doberdo település. 

Marjan bevk, az előadás rendezője és ötletgazdája a kobaridi I. Világháborús Múzeum (amelyet Göncz árpád, Vaclav Havel és Ivan Kučan alapított 1994-ben) eredeti  anyagainak tanulmányozása közben - naplók, a katonák levelei - határozta el: nemzetközi előadás létrehozásába kezd. Ötleteit támogatta a szlovén Kulturális Minisztérium, és azonnal körvonalazódott: az Isonzo (szlovénul: Soča) folyó mentén történteket nem lehet csak szlovénul előadni: így született a három nyelven játszás ötlete.

A kooprodukcióba hamarosan bekapcsolódott a P.D.G. Nova Gorica - Szlovénia -, a Dramma Italiano Fiume (Rijeka) - Horvátország -, a Szolnoki Szigligeti Színház; fő producerként pedig az Ex-Ponto Fesztivál - Ljubljana. 

A nemzetközi szereplőválogatás után kialakult az egy színésznő - három színész felállás, akik a három különböző viszonyt nagy expresszivitással tudják majd megjeleníteni, így a nézőtől nem kívántatik a nyelvek ismerete ahhoz, hogy megértse a történetet.

Az előadás eleve a turné különböző, eredeti helyszíneire épít, más díszletet nem használ.

 

++++

 

Nyilvános főpróba            2001. július 24. - 20.30 órakor

Bemutató:                   2001. július 25. - 20.30 órakor a Kluže-erődben, Bovec község fölött

További előadások:

2001. július 27. - 18 órakor a Tolmin község melletti német katonatemetőnél 

2001. július 31. - 20.30 órakor a Kobarid község fölötti olasz katonai emlékmű és Szent Antal templom előtt. 

Külön figyelmet érdemel a július 29-én, 18:30 órakor kezdődő előadás , amelyet a Kobarid melletti Kolovrat hegyen, az olasz-szlovén határon játszunk úgy, hogy a nézők fele-fele arányban Szlovéniából illetőleg Olaszországból követhetik majd az eseményeket.

Ez az előadás a Mittelfest Cividale (olaszországi Közép-Európai Színházi Fesztivál) záróeseménye is egyben. 

2001. szeptember 11., 20.30: P.D.G. Nova Gorica

2001. október 1-jén pedig 19.00 és 21.00 órakor a ljubljanai várban, az Ex-Ponto Fesztiválon. 

2002 május-június: a Kluže-erődben a Szlovén Állami Televízió tévéjátékot forgat a produkcióból.

2002-es előadások helyszínei: EX-PONTO FESZTIVÁL LJUBJANAI VÁR (SLO), BANJA LUKA, SARAJEVO (BiH), KLOMBERG, SKOCJAN, CERKNO, TRENTA (SLO)

2003 nyári turné: 07.02 - 07.13 Romanengo (I), Topolo (I), Kanalob Soci (SLO) , Doberdo (I), Peuma (I), Kluze erőd (SLO)

2004 tavaszán új produceri iroda vette át a szervezést, illetve kooprodukciós partnerként beszállt a Stadttheatre Klagenfurt.

A produkció így négy nyelvűvé vált: olasz, magyar, szlovén és német.

A művész- katona szerepében kettőzve Maximilian Müller és Aleksander Tolmaier lép fel.

Producer: Kulturno Drustvo Cedermac, Cezsoca

Cím: I am healthy and doing well/ Jaz sem zdrar in se mi dobro godi/ Egészséges vagyok és jól érzem magam

(Tábori egyen postai levelező lap felirata)
 
2004. május 4., Nova Gorica/ Gorizia- EU csatlakozási fesztivál

2004. nyári turné:

  • Budapest (Hadtörténeti Múzeum, Budai Vár)
  • Brno (CZ)
  • Sgonico (I)
  • Mengore (SlO)
  • Udine (I)
  • Rijeka (HR)
  • St. Johann im Rosental (A)
  • St. Pietro al Natisone (I)

GIULIO MARINI- elhunyt 2004. december 26-án. Béke poraira!
Giulio halála miatt a Levelek a frontról c. előadást átalakításokkal "Egészséges vagyok és jól érzem magamat" címmel játsszuk 2005 nyarától.

 

 

²²²²²

 

"PISMA S FRONE" / "LETTERE DAL FRONTE"/ "LEVELEK A FRONTRÓL"

Mednarodna ambientalna gledališka predstava po motivih originalnih pisem / Spettacolo internazionale di teatro all'aperto basato su lettere originali di soldati al fronte / Nemzetközi szabadtéri előadás eredeti levelek alapján
Priredil / A cura di / Átdolgozta: Marjan Bevk


Režija / Regia / Rendezte: Marjan Bevk


Igrajo/ Interpreti / Szereplők:


Alida Bevk
Hči, sestra, zaročenka /figlia, sorella, fidanzata/ lány, testvér, menyasszony

Gorazd Jakomini
Vojak - brat / soldato - fratello / katona -testvér

Branco Ličen
Večni vojak / l'eterno soldato / örök katona

Guilio Marini
Vojak- oče / soldato - padre / katona- apa

Peter Vida
Vojak- zaročenec/ soldato- fidanzato /katona- vőlegény


Kostumografija in garderoba / Costumista /
Jelmeztervező és öltöztető: Dominika Zver

Producent / Produzione / Producer: Damir Domitrovič Kos

 

 

 
a Kluže erődnél
Gorazd Jakomini, Giulio Marini
, Vida Péter, Marjan Bevk


a Kobaridi Múzeum bejáratánál
Ülnek: Gorazd Jakomini, Vida Péter, 
Áll: Giulio Marini


Vida Péter eredeti magyar egyenruhát próbál
Marjan Bevk rendezővel és Vojko Hobič
-csal, a Kobaridi Múzeum munkatársával


a Kolovrat hegy tetején, az olasz-szlovén határon, háttérben az Isonzó folyó
Giulio Marini
, Vida Péter, Marjan Bevk

 Ajánlott útvonal: Budapest - Székesfehérvár - Veszprém - Körmend - Rábafüzes (H/A határ) - Graz -

1.: Spielfeld/Sentilj (A/Slo határ) - Maribor - Ljubljana - Nova Gorica - Tolmin - Kobarid - Bovec

2.: Wolfsberg - Klagenfurt - Villach - Coccau (A/I határ) - Stumec (I/Slo határ) - Bovec - Kobarid - Tolmin

²²²²²

Különös, hogy minden felbukkanó emléknek két tulajdonsága van. A legerősebb, hogy mindíg csöndesek, és úgy hatnak még akkor is, ha a valóságban nem voltak annyira csöndesek. Hangtalan jelenések, amelyek pillantásokkal, mozdulatokkal, szótlanul, hallgatva beszélnek hozzám, és hallgatásuk az a megrázó valami, ami arra kényszerít, hogy megragadjam a kabátom ujját, nehogy belévesszek ebbe a felolvadásba, ebbe a meglazulásba, amelyben testem szerene szétfolyni, hogy eljusson a dolgok mögött rejlő csöndes hatalmasságokhoz.
( E. M. Remarque: " Nyugaton a helyzet változatlan")

 

Gorazd Jakominivel és Giulio Marinival

 

Alida Bevkkal

The dramaturgy proceeds from initial vivacity to final anguish, tired waiting for the bloody massacre to end. The dramatic arc is almost constantly evenly bent; broken only by the culminations of individual destinies, which are either symbolic ( the Italian loses his favourite white horse which symbolises freedom ) or joyful and vivacious- which is mostly the tribute of a young Hungarian actor - as well as slightly pathetic ( the bawled recital of Simon Gregorčič'poem "Soči" from the top of the fortress). Most questionable is the end, a sympolic cut, which after the intensive stringing of letters figures as a rough-and-ready conclusion to the performance."
Klavdija Figelj, PRIMORSKE NOVICE